2010.05.02. 14:17
Új szereplő a porondon
5 hetes adósságot szeretnék törleszteni: ime néhány fénykép Attiláról (vagy ahogy Jázmin nevezte el még pocaklakó korában: Bubiról), aki ma 5 hete született meg a maga 3 kg-jával és 52 centijével, délután 3 óra 10 perc körül, óra nem volt a szülőszobában, úgyhogy csak a jelenlévők időérzékére támaszkodhatok. A papirjaira nem irtak rá, ennek itt nem tulajdonitanak akkora jelentoseget, ugy tűnik. Remélem, azért az aszcendesét majd meg tudjuk állapitani... :-))
A születéstörténetet eligértem Lénárd Orsi Dúla Blogjába, akit érdekelnek a véres részletek, ott elolvashatja, szólok majd ha felkerült. Orsinak egyébként ezúton is szeretnék köszönetet mondani az internetes táv-tanácsadásért.
A kórházban csak egz éjszakát maradtunk, itt ez a szokás, de ez is több volt az elviselhetőnél, ugyanis szinte semmit nem tudtam aludni a sok hülye látogatótól. Nem az enyémektől, hozzám csak Khaled, Jázmin, Om Ahmed és Om Gassim jött és nem maradtak sokáig. De a (függönnyel elválasztott) szomszéd ágynál felvonult a rokonság, ott voltak éjfélig, majd másnap reggel 3/4 5-kor (!!!) már megint jöttek. Plusz a folyosón rohangáló gyerekek... kb. olyan érzés volt, mintha a bazárban feküdnék és nem egy kórházban. Kb. hajnali kettő körül alhattam el, aztan 4.30-kor jöttek lázat meg vérnyomást mérni... csodálom, hogy normális volt...
Szóval "frissen", "kipihenten" és még ugyebár megfelelő mennyiségű anyatej nélkül vághattam neki a kétgyerekes anyuka létnek... az első itthoni éjszaka kétségbeejtő volt... a bébi éhes, próbál szopni, tej nem elég...
Reggel elküldtem Khaledet a patikába, hogy hozzon egy tápszert végszükség esetére. Egy adagot bekevertem, azt megiszogatta többszöri nekifutásra cumisüvegből a nap folyamán, aztán nem sokkal később a tej is beindult.
Délelőtt jött a segitség Om Ahmedék alakjában: az első két hétben rengeteg kaját hoztak, tyúkhúslevest, kitakaritottak, segitettek az első fürdetéseknél is.
Most már úgy-ahogy összerázódtunk, de jelenleg is krónikus alvás- és időhiányban szenvedek. Attila 2,5-3 óránként eszik, a szoptatások közötti időben pedig próbálom utólérni magamat: háztartás, Darnás foglalások adminisztrálása és Jázminnal is foglalkoznom kell. Őelőtte le a kalappal: nagyon rendesen viselkedik, szereti az öccsét, nekem is segit sokat. De nyilván neki is van igénye arra, hogy figyeljek rá, játsszam vele... és ez nagyon nehéz néha, amikor leragadnak a szemeim az álmosságtól.
Szóval elnézést még egyszer a hosszas hallgatásért, és most jöjjenek a képek:
Jázmin folyton dögönyözi, itt 2 hetes.
Fürdetés utáni mélázás (2 hetes)
Igy sziesztázik most éppen, miközben ezt irom.
Szokjuk a Babasling-et (5 hetes)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gabi Angliából 2010.05.02. 21:45:18
Aranyos a két kicsi is együtt.
Kitartást és türelmet kívánok,lassan majd könnyebb lesz,összeszoktok!
kovácsagnes 2010.05.02. 23:45:07
A dulát majd elolvasom :-))
Nagyon édes a nagy lány és a pici baba együtt.Sok boldogságot.
baphomet 2010.05.04. 20:50:07
Kitartás!
venator 2010.05.09. 06:53:42
Gratulálunk a fiatalemberhez és jó egészséget kívánunk nektek! :)
Fullánk 2010.05.13. 16:08:55
Om Yasmeen · http://www.aqabai-mindennapok.blog.hu 2010.05.13. 19:36:50
kovácsagnes 2010.05.14. 17:38:55
bernathka 2010.05.14. 22:25:21
Mostanában én is ezerrel elfoglalt vagyok ezért nem jelentkeztem. A bambinó nagyon édes. Vmikor skype-oljunk.
Millió pusza.
lénárdorsi · http://lenardorsi.hu 2010.05.17. 08:59:24
Remélem, azóta is jól vagytok! :)
Az ifjú úr szépen gömbölyödik?
Utolsó kommentek