Om Yasmeen 2009.01.12. 21:41

Szilveszter 2008

Kérdeztétek többen, hogy hogyan szilvesztereztünk.  Igazából semmi különeset nem terveztünk: Khaledet nem érdekli az egész és mint ahogy az előző évben is, úgy most is lefeküdt aludni már este 10-kor. Mondjuk érthető, hiszen hajnal 5-kor kel minden reggel, kint van egész álló nap az építkezésen, hulla fáradtan jön mindig haza.

Jázmin hősiesen kitartott éjjel 11-ig, szerette volna látni a tüzijátékot. Eredetileg azt beszéltük meg, hogy majd felmegyünk a háztetőtre és onnan nézzük, de aztán őt elnyomta az álom és különben is nagyon hideg volt.

Aztán kiderült, hogy a tüzijátékot is lefújták az összes hangosabb bulival együtt, a gázai lakosság iránti szolidaritásból. A nagy szállodák is mint a Mövenpick, úgyhogy aki direkt szilveszterezni jött Aqabába az gondolom nem volt valami boldog.

Eilatban azért volt tüzijáték, de az ablakunkból nem nagyon lehetett látni.

Miután Jázmin elaludt, én a neten hallgattam a szilveszteri rádiókabarét, megvártam a Himnuszt (mi itt egy órával előrébb járunk), kicsit elmélkedtem aztán lefeküdtem aludni én is.

Ja, és megfőztem még 31-én este a lencselevest, méghozzá egy kis szalonna imitációval, ami igazából szója darabkák jó füstös ízzel. Imitation Bacon néven fut. Itt élő magyar barátnémtól kaptam, amikor keseregtem, hogy elfelejtettem otthonról hozni füstölt ízű Maggi kockát. Köszi még egyszer, tényleg finom lett tőle! Három napig azt ettem, biztos ami biztos...

Még egyszer BUÉK mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://aqabai-mindennapok.blog.hu/api/trackback/id/tr76873742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ariel21 2009.01.13. 09:16:35

Marhaba, Om Yasmeen!
Nagyon kíváncsian és élvezettel olvastam blogod első bejegyzéseit. Itthoni hideg napokon jó olvasni az emlékeinkben mindig hőséget sugárzó Vörös-tengeri városka lakóinak életéről. S külön öröm, hogy az európaiaknak furcsa, szokásokat is megmagyarázod. Köszi az élményt, folytasd tovább!
süti beállítások módosítása